Természet és Kultúra egyben
Mexikó, a maja kultúra és természet, valamint Latin Amerika szerelmeseinek


A maya világ

A MAJA KULTÚRA

Az ókori Mexikó legkiemelkedőbb intellektusainak tartott maják tervezték meg a hieroglifás írás komplex stílusát, melyet mára teljesen megfejtettek. Kifinomították az egzakt tudományokat, melyet más spanyol korszak előtti civilizációktól tanultak. Asztronómiai és matematikai tudásuk segítségével, nagy pontossággal számították ki a holdciklusokat, jósolták meg a fogyatkozásokat és egyéb égi jelenségeket, és egyedülálló naptárrendszert alakítottak ki, mely pontosabb volt, mint amit ma használunk.
A majáknál a tudomány és a vallás megfért egymás mellett, a napi élet magját képezve. Szokásos volt egy keresztelési rituálé a gyermekek számára, akik túlélték a kiskorúságot. Hogy biztosítsák isteneik jóindulatát, minden évben fesztiválok sorozata zajlott, mely rituális felajánlásokat, áldozat-bemutatást és egy kábító mézbor, a balche megivását foglalta magában. 
A legtiszteltebb istenségek között volt Itzamna és IxChel, minden istenek apja és anyja és az esőisten, Chac. Kukulcan volt Tollas Kígyó, a tolték legfőbb istenség maja neve. A maják nagyon komplex panteonja és sokoldalú kozmológiája megigézi, és meghökkenti a régészeket és a kultúra többi kutatóit.
Szertartási központjaik építésében a maják az egész Mezoamerikában jellemző tervet követték, magas, piramis alakú templomokat, emeletes palotákat, és a mindenütt megtalálható labdajáték-pályát a nagy központi tér körül.

A maja piramisok megkülönböztető építészeti jegyei a kiugró boltozatok, magas tetők és a stukkó domborművekkel történő díszítés kidolgozása.
A maja művészeti stílusnak barokk minősége van, mely az egzotikus freskókban, színes kerámiákban, finoman kidolgozott oltárokban és egyéb építményekben nyilvánul meg. A más kultúrákban tipikus mértani tervezés ellentéteként az emberi forma gyakran előfordul a maya művészetben.
A hiányos élelmiszer-ellátás, földrengések, járványos megbetegedések, kívülállók behatolása, belső lázadások vagy ezeknek a tényezőknek a kombinációja mind felmerül, mint lehetséges ok a maya felsőbbrendűség hanyatlásának okaként. Ami biztosnak tűnik az az, hogy i.sz. 800 körül a maják szertartási központjai kiürültek, elhagyták városaikat, elmenekültek a dzsungelekbe. Kb. 100 évre úgy eltűnt kultúrájuk, mintha sohasem létezett volna. Aztán, a 900-as évek elején jött egy új lehetőség, amikor is az Itza nevű maja népcsoport találkozott a toltékokkal, akikkel összeadván tudásukat, elképzeléseiket, hitvilágukat, szokásaikat egy teljesen új kultúrát alakítottak ki, amit a tudósok ma Maja-Tolték építészetnek és kultúrának neveznek. Ezt nevezzük a Mezzo Amerika-i kultúrákban post klasszikus kornak, amely időszak alatt a maják ismételten sok csodálatosat alkottak. Igaz, sok olyan szokást is átvettek, amelyeket elötte ők sohasem alkalmaztak. Kultúrájuk így még a XV.I sz.-ig virágzott, majd újabb hanyatlás következett be, mely után városaik gyorsan eltűntek a sűrű dzsungel növekedése alatt. Sok település elkerülte a spanyol hódítók pusztításait, elrejtve maradva, és szokatlanul jól megóvva épületeit a 19. századig.

Az északi alföldi területek (Yucatan-félsziget) jelentős települései Chichén Itza, Dzibilchaltun, Tulum, Cobá, Uxmal, Kabah. Délen  Chiapas államban,  Guatemalában és Hondurasban Bonampak, Copan, Palenque, Tikal és még sokan mások...